2011. március 21., hétfő

Garnélás sült tészta shitake gombával

Bali ihlette. No meg, hogy kaptam az Aldiban Mie tésztát, ami ázsiai recept alapján készült. Az sem volt hátrány, hogy mindenféle egzotikus fűszer, alapanyag van itthon így a gyors ebédem keletiesre sikeredett. Egyébként Indonéziában a Mie Goreng, vagyis sült tészta és a Nasi Goreng vagyis sült rizs, tradícionális étel, amihez csirkét, rákot, zöldségeket adnak, ízlés szerint. Az enyém :

30 dkg garnéla
250 g mie tészta
10 dkg cukorborsó
15 dkg shitake gomba /szárított /
1/2 piros kalifornia paprika apróra kockázva
4 gerezd fokhagyma
1 marék kesudió
1 db tojás
2 ek mogyoróvaj
2 ek földimogyoró olaj
só, bors, kurkuma, római kömény, curry,
gyömbér


Nos a tésztát lobogó vízben 10 percig főztem, majd leszűrtem és félre tettem. A gombát tejben úgy fél óráig áztattam, de ez legyen inkább 1 óra, mert akkor sokkal puhább lesz. Egy vokban a földimogyoróolajat felforrósítom 3 gerezd fokhagymával, majd a fokhagymákat kihalászom, mikor elkezdene pirulni. Beleöntöm az apróra kockázott piros paprikát és a cukorborsót. A garnélát szintén forrásban lévő vízbe dobom kb 1 percig, csak annyira, hogy kiolvadjon és puha legyen, majd a zöldségekhez adom. Ráreszelem a gyömbért, a fokhagymát és fűszerezem. Átszedem rá a tésztát, hozzá szórom a kesudiót és összepirítom az egészet, majd ízesítem a mogyoróvajjal. A tojást felverem és az egészre öntöm, kicsit megforgatom és készen is vagyunk.

2011. március 16., szerda

Anyukám mondta Étterem - Encs

Gasztro orgazmus... Igen,ez a jó szó, arra, ami ért bennünket tokaji hosszú hétvégénk során. Gyöngyösi Jani barátunkat / remélem, mondhatom rá, nem haragszik meg érte / , kollégánkat, séfünket, most már nem csak az ízekért, étkekért, kezéért és azokért a csodákért áldjon a jó Istenke, amiket Ő varázsol, hanem a tuti tippekért is, amit kapunk tőle. Ezt a remek olasz éttermet is az Ő ajánlására látogattuk meg és ha jól belegondolok, nyilván, gyermek cipellőkkel a lábon, e témában, de mégis ez a hely nálam benne van Magyarország Top 5 éttermében. Semmi extra, nagy, fényűző valami, tükör szerviz, meg hajcihő,hanem elképesztően otthonos, bájos, bistro cucc, kellemes légkör, melegség, kedvesség, mosoly és TUDÁS. Olyan ételek kerültek az asztalunkra, amitől sokkot kaptunk, újra írtuk a Bibliát vagy néma csendben majszolgattunk, közben elégedetten hümmögtünk.... Ámulatból, bámulatba úgy, hogy végtelenül jól éreztük magunkat közben, mintha csak haza mentünk volna ebédelni. Hozzáteszem telt házzal üzemeltek a fiúk hétfő délután három óra után. Igen Fiúk, világot látottak, tanultak, akik figyeltek minden ízre, illatra, elemeztek, szerettek enni és enni adni. Olaszország és New York után itthon, az "Anyukám mondtában" kihagyhatatlant alkottak.Baromira ezt akarták és megvalósították, mert mi vendégek is abszolút azt éreztük, amit ők akartak, amit kiakartak hozni egy kis olasz étteremből és annak atmoszférájából, a házi kenyérből, az otthon fogalmából, a Dolce Vita-ból...Na de vissza az ételekhez. Természetesen a házi szörp és limonádé elfogyasztása után, négyen három fogásos ebédnek álltunk neki, mindannyian mást rendelve, hogy minél több mindent tudjunk végig kóstolni. A fiúk mangalica steak-je olyan omlós volt, hogy kézzel, szépen szét lehetett volna morzsolni, mint egy bélszínt, ami hetekig pácolódik. A Szarvasgombás nudli ízorgia, a Nyúl pástétom házi savanyúval egy álom, a Rose kacsamell tényleg rose, a füge lekvár hozzá megfelelően édes és gyönyörű harmóniában van a lila hagymás kacsazsírral. Sajt torta golgota gyümölccsel, Panna Cotta két mártással, már csak korona. Nem tudok egy ételt sem kiemelni, csodálatos, katartikus élmény volt, hosszú idő óta először egy hazai étteremben. Menjen mindenki, aki teheti, mert zsenik, akik beengednek a "családjukba", szeretnek, etetnek, boldogságot adnak és "Olaszország kis falvaiban" vendégelnek meg. Őszinte szívvel ajánljuk, mert a mi Anyukánk azt mondta, hogy ez kihagyhatatlan !!!!!

2011. március 15., kedd

Téli citromos fagyi


Ezt a receptet azóta rakosgatom, amióta elkezdtük a blog írást. Akkor rákattantam igen rendesen és kutattam, kerestem és most retro hangulatban le is jegyzem. Flatcat oldalán találtam. Eddig akárhány receptet próbáltam tőle, mind pontos volt, és nagyon finom. Gyors és sokáig eláll. A gyerkőcök annyira nem értékelték a születésnapi zsúron, mivel nem csokis volt, de a felnőtteknek azért ízlett.

8 normál méretű tölcsérhez vagy 14 db gyerek méretűhőz :

a tölcsér ugyebár adott, én az Aldiban tettem szert rá
20 dkg fehér csokoládé
15 dkg cukrozott sűrített tej
10 dkg vaj
1 citrom reszelt héja és leve

Vízgőz fölött megolvasztom a csokoládét a vajjal és hozzáadom a citrom levét és reszelt héját. Nem kell sok idő neki, éppen elég, ha megolvad a csokoládé, utána levehető a tűzről. Ekkor belenyomom a sűrített tejet is és megkavarom.Hagyom picit hűlni, de tényleg csak picit, mivel sűrűsödni fog. Lassan a tölcsérekbe kanalazom és hagyom teljesen kihűlni. Ha úgy tetszik, még keserű,magas kakaó tartalmú csokit is olvaszthatunk hozzá és a már kihűlt fagyit belemárthatjuk, hogy lezárja a tetejét, mint régen. Hát ennyike...

2011. március 7., hétfő

Baklava, második nekifutásra


No nem csak azért, mert már meghalok Görögországért...az elmúlt pár év úgy hozta, hogy más tájakon kalandoztam, más országokban nyaraltam, minden más volt. Valahogy nem vitt vissza a szívem a görögökhöz. Furi, mert a lehetőség adott volt. Kicsit olyan érzés, mintha arra várt, vártam, vártunk volna, hogy azzal az érzéssel, emberrel éljük át görögország varázsát, aki ugyanolyan intenzíven fogja imádni, értékelni, átélni, mint én.Remélem, hogy minden kövében, ízében, illatában megfogja találni azt a szerelmet, amit érzek görögország iránt.Na és persze iránta ;-) ÁÁÁÁááááá, tudom, hogy elfogja varázsolni, nem kérdés. Már nagyon vááááárrrooooom. No de vissza a baklavához. Második próbálkozásom, ha őszinte akarok lenni. Az első pocsék lett, száraz, ízetlen, kevés diós. Ez viszont... Sokan negyon töménynek érzik, dehát milyen, legyen?! Kell hozzá jó kis narancs sorbet vagy házi vanília fagyi.Az alap receptet Török-Bognár Renátától, vagyi Az élet napos oldala blog írójától vettem kölcsön, mivel az én eredetim, nem annyira aratott közönség sikert.

2 db 8 lapos réteslap
20 dkg darált mandula
20 dkg darált dió
6 ek és 15 dkg barnacukor
3 dl facsart narancslé
2 ek narancsvirág víz / elhagyható /
30 dkg olvasztott vaj
díszítéshez apróra vágott pisztácia
3 ek levendulaméz

A réteslapokat kitekergetem és ketté vágom őket, hogy összesen 16 lapot kapjak. A mandulát, a dióval és a 6 evőkanál barnacukorral összeforgatom.Kivajazok egy nagyobb méretű tepsit. A legjobb, ha akkora méretűt, amekkorák a lapok. Én néha ovatósság miatt rakok alá sütőpapírt is, nem bízom a sütőmben még igazán. Egy réteslapot belefektetek és alaposan megkenem az olvasztott vajjal. Ráfektetek még egy lapot, azt szintén bőséggel megvajazom és ezt így folytatom 4 lapig. Ekkor a diós-mandulás keverék egyharmadával megszórom majd jön rá egy újabb 4 lapos réteslapos, vajas réteg, majd ismét diós. A legfölső réteget még az előzőeknél is alaposabban vajazzuk le, kiváltképpen a legutolsó lapot. Ekkor háromszögekre, vagy kockákra vágjuk egy pizzavágó segítségével, ahogy tetszik, majd180 fokon aranybarnára sütjük. Közben a narancsléből és barnacukorból szirupot főzünk. Hozzáadjuk a levendulamézet és mikor már levettük a gázról a narancsvirág vizet. A kész, még meleg baklavára öntjük, így hagyjuk kihűlni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...