2013. január 24., csütörtök

Fehérboros kagyló


Lassan ideje visszaülni a szekérre és legalább úgy csinálni, mintha főznék... Zalán 3 hónapos, nagyon jó baba, csináltam már mellette új tésztákat, salikat, sülteket, sőt sütöttem igazán nagyon csokoládés brownie-t az utcabeli sütiManó napra, amit együtt vittünk ki a szomszédokhoz / egyébként nagyon cuki kezdeményezés/ . Várom már rettenetesen, hogy Zuzu is ehessen mást, szeretném , ha imádná az ízeket és kis felfedező lenne. Bár új bejegyzéssel jövök, a kagyló nem most készült, még pocakban volt a kis fiam, de új olvasóim vannak, akiket szeretettel köszöntök,így nem tehetem meg, hogy októberi legyen az utolsó post.
Amúgy legalább olyan gyorsan készül el, mint amilyen gyorsan elpusztítja a Férj. S csak úgy, foszló, friss, meleg kenyérrel....

1 kg fekete vagy zöld kagyló / ez elég 3 főre is...
2 dl tejszín
1 dl hal alaplé / elhagyható vagy zöldség alaplére cserélhető
2 dl fehérbor
1 fej vöröshagyma
1-2 szál friss kakukkfű
5 ek vaj
só, bors

Nos, akár friss, akár fagyasztott kagylót használunk, a lényeg, h mosás közben válogassuk. Csak a zárt héjjú kagylókat használjuk. A hagymát kicsit rusztikusabbra kockázom, majd a vajon  üvegesre dinsztelem. Mehet hozzá az alaplé, majd só, bors és a kakukkfű.Ráöntöm a bort, és egyszer megforralom, hogy az alkohol elillanjon. Jön rá a tejszín és a kaukkfű, majd erre szedem a kagylót héjjastól. Nem baj, ha nem lepi el a lé, a gőz hatására is főni fog. Szépen megforgatom és megvárom míg az összes kagyló szétnyílik. Hagyom, hogy szépen átjárja a szaft. Tálalom. Isteni kézzel-lábbal, mártogatva...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...