2010. június 19., szombat

Bodza, bodza, bodza

Bodza, bodza...és már megint a Nagyikám. Mióta az eszemet tudom, van nála bodza. Bodza ital, nem szörp. Nem főzi, csak áztatja, napokig. Már a kicsi Keresztlányom is a rabja lett teljesen a Dédi bodzájának. Ez olyan igazi,igazi gyerekkori emlék. Még Mohácson, Ilonka néninél is csinált Mama, a régi, nagy polgári stílusú házban a Bazilika mögött, ahol a ház belső kertjében málna nőtt és mi gyerekek porcukorral leszórt, friss gyümölcsöt majszoltunk, amit mi szedhettünk le a bokorról.
Mami annyi bodzát szed, ami egyész télen kitart. Kiszárítja és dobozba teszi. Na ez nekem még nem sikerült, mivel mindig bepenészesedettl, de egy kedves ismerőstől hallottam a minap, hogy Ő lefagyasztja, mert leforrázva mennyei tea lesz belőle.
Na mindegy....
Tehát :
5 liter vízhez adok úgy 5-6 nagy fejű friss bodza virágot, amit mellesleg eső után sosem szabad szedni ugyanis nem lesz benne a nekünk szükséges virágpor, ami az illatát, ízét adja majd az italunknak.
Kell még úgy 50-60 dkg kristálycukor,
5-6 szem citrom pótló és 1 nagy citrom félbevágva, kifacsarva.
Minden hozzávalót egy nagy edénybe teszünk a vízbe, még a fél citromokat is, jól megkavarjuk egyszer, lefedjük és mehet a hűtőbe 3 napra. Eztán leszűrjük, üvegekbe töltjük, majd élvezzük a tavaszt :-))))))) Ja, hűtőben tartva is csak pár napig jó, de addig úgysem lesz meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...