Rozmaringos édesburgonyapüré

Idén hozzánk jött a Jézuska, nagy családi vacsora és borozgatás kiséretében. Vannak klasszikus és hagyományos étkek ilyenkor, például a halászlé alap, vagy a töltött káposzta. Imádott Anyósom is imád főzni és imád kisérletezgetni /gyakorlatilag 24 per kávészünetben megy a TV Paprika a Mama szobájában / így Ő kacsasülttel és káposztás rétessel érkezett.
A Hugim volt a süti felelős, erre ezért nem volt gondom, csak bonbonokat gyártottunk ajándékba. Anyukám másnap reggel megérkezett a mi családi kedvenc, otthon ízünkkel, az Erdélyi májas pecsenyével, amit IMÁD az Uram. Leginkább hallgatni, mert kóstolni még nem kóstolta. Setét múltam, fátyolos, ködös, gonosz részének tartja, és fogalma sincs miről marad le. Mindegy, lényeg, a lényeg, hogy előakartam rukkolni valami újjal.Ezért Erdei gombás "wellington" lazacot készítettem, ami nem élte meg a másnapot és ezt a kis szösszenet pürét mellé. Egyébként szerintem a kacsához jobb köret, mint a halhoz. Olyan husikhoz ajánlom, amikhez gyümölcs köretet is szoktunk adni.


3 nagyobb szem édesburgonya
2 szál friss rozmaring
vaj, tengeri só, tejszín

A burgonyát fél keményre főzöm a 2 szál rozmaringgal és sóval majd leszűröm és sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm és 170 fokos sütőben aranybarnára sütöm. Melegen a vajjal összetörtem, ha szükséges, tejszínnel higítom. Nem lesz olyan sűrű, mint amúgy a krumplipüri, de nagyon klassz alapköret.