Nos megérkezett a főzdébe a cigánymeggy. Gáborék már lassan 1 hete dolgozzák fel, de iciri-picirit elhoztam lekvárnak, mint ahogy az ötletet is, mert a rozmaring, meggy házassága nem az én agyamból pattant ki, hanem Janiéból, aki szörpöt gyártott belőle. Na persze lekvárt is, csak pálinkásat. Az enyém kellemesen fanyar, és megfelelően fűszeres lett. Tudom, hogy én propagálom megállás nélkül, hogy semmi műanyag, meg "e", meg friss alapanyag, de a lekvárhoz a legjobb a befőzőcukor. Abból is a 2:1 típust használom. Ha tökéletesen követjük a zacskón leírtakat, akkor gyerekjáték a lekvár főzés.
1,2 kg meggy / magozott meggy /1 tasak befőző cukor
1/4 zöld citrom leve és reszelt héj
1/2 szár friss rozmaring levél
A meggyet kimagoztam. Gyorsabban ment, mint hittem, pedig nincs magozóm, persze a kezeimmel utána nem léptem volna fel a Szex és New Yorkban. Fazékba raktam és nyakon öntöttem a befőző cukorral. Hagytam állni így 20 percig, majd közepes lángon elkezdtem főzni. 1 gerezd lime levét és reszelt héját hozzáadtam, még forraltam kicsit, majd botmixerrel rusztikusra törtem, hogy legyenek egész darabok is benne, de leve is legyen. Tűzről levettem, majd hozzáadtam a rozmaringot. Megkavartam párszor és kis üvegekbe szedtem, amit rögtön lezárás után fejre is állítottam, így ment a dunsztba, vagyis egy hatalmas paplanba. Pár, nap és kihűl, besűrűsödik, majd lehet kanalazni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése